googleba44bc902fc0cc8d.html meta name="google-site-verification" content= document.addEventListener('AddToCart', function(e) { var id = e.detail.product.id; var value = parseFloat(e.detail.product.price) * e.detail.product.quantity; var currency = e.detail.product.currency; fbq('track', 'AddToCart', { content_ids: id, content_type: 'product', value: value, currency: currency }); }) 409157035896475

A jobb felhasználói élmény biztosítása érdekében sütiket használunk...

ELFOGADOM
Termékek Menü

Hogyan védekezzünk a stroke ellen?

A "stroke" angol szó annyira ismertté vált  már a magyar nyelvben is, hogy  ha agyi katasztrófáról beszélünk, általában nem agyvérzést, szélütést, gutaütést, agyi infarktust  mondunk, hanem stroke-ként emlegetjük. Sajnálatos módon azért épült be és vált ismertté szóhasználatunkba, mert gyakran előforduló betegségről  van szó. Világszerte vezető halálok, Magyarországon a halálozás 51 %-át okozzák a szív  - és érrendszeri betegségek,  a stroke pedig a harmadik leggyakoribb halálozási ok.

 

Nem csak az idős korosztály betegsége a stroke! A statisztikai felmérések szerint a munkaképes korosztály 27%-át érinti.

 

Mi váltja ki?

Az agyi infarktus a központi idegrendszer sejtjeinek pusztulása, amelyet az agyat ellátó erek hirtelen elzáródása vagy az erek megrepedése okoz. Tünetei bár hasonlóak, mégis két jól elkülöníthető oka van: az agyi infarktus, melynek hátterében az agyat ellátó ér elzáródása áll (80%) valamint az agyvérzés, ami az agyat ellátó ér megrepedésének következménye (20%)

Kialakulása során egy vérrög vagy az érfalon képződő felrakódás következtében az érfal merevvé válik, ezért könnyebben  berepedhet, a lerakódásból leválhatnak darabok,  és elzárják az agyi artériát, blokkolva a vérkeringést. Az agyvérzés oka lehet továbbá az agyat ellátó erek károsodása és szakadása is.

A saját tömegéhez képest az agy vér-, oxigén- és tápanyagigénye nagyon nagy.  Ha az agy valamely területének vérellátásában  zavar következik be, és az néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul. Már egy kis mennyiségű agyszövet elvesztése is nagyon súlyos következményekkel jár! Vannak életfontosságú szervek, amelyek vérellátási zavara halálhoz vezet. A túlélési esély csak 10 %. Túlélés esetén  súlyos életminőség-csökkenéssel lehet számolni, és  a rokkantság nagy részéért is ez a betegség felelős.

Milyen szembetűnő jelei vannak?

Az agyvérzés vagy vá­ratlanul következik be, vagy több napon át, fokozatosan „fejlődik ki". Sőt az is előfordulhat, hogy észrevétlenül zajlik le. Éppen  a napokban mesélte egyik ismerősöm, hogy  a férje úgy eltévedt, hogy keresésére kellett indulnia. Ez egy elég markáns jelzés volt, amit orvosi kivizsgálás követett. Megállapították, hogy már három agyi infarktusa volt korábban, ami bizonyára enyhébb lefolyású lehetett, azért nem vették észre, de emlékezőtehetségében és járásában mégis maradandó negatívumot hagyott.

A betegség súlyossága és természete szempontjából döntő fontos­ságú, hogy a károsodás melyik agyterületet és milyen mértékben érte. Bárhogy legyen is, a szélhűdés jelentősen megváltoztatja az illető ad­digi életvitelét. Bár bizonyos idő elteltével sokat javulhatnak az emlí­tett tünetek, de az nem várható el, hogy  minden olyan lesz, mint előtte volt. A változás, a javulás sokban függ az érintett személytől és környezetétől.

Az agyi érkatasztrófa általában nem jár fájdalommal. Így a betegek nem veszik komolyan, halogatják, hogy orvos segítségét kérjenek. Az agyi érkatasztrófában döntően fontos az azonnali, sürgős kórházi kezelés!.

Leggyakoribb tünetek:

• féloldali végtaggyengeség, - bénulás, de lehet csupán ügyetlenség is

• látászavar, látótérzavar, féloldali vakság

• a beszéd-nehézség, szavak formálása

• a száj „félrehúzódása”

• kettős látás

• a beszéd-értés

• nyelési zavar

• egyensúlyzavar, járásbizonytalanság

• féloldali végtagzsibbadás.

A maradandó agyi károsodással járó állapotot megelőzhetik a fent felsorolt, de csak átmenetileg fennálló tünetek, amik percekre, néhány órára jelentkeznek, majd maguktól megszűnnek. Ez az úgynevezett átmeneti agyi keringési zavar (TIA), mely súlyos betegséget jelent. Ha ilyenkor nem kerül kórházba azonnal a beteg, gyakran a következő hasonló tünet már maradandó, végleges károsodás jele.

Melyek a kockázati tényezők? 

Több tényező ismert, amely a szélütés kockázatát növeli.  

- Legfontosabb kockázati tényezője a magas vérnyomás, és a vérnyomás ingadozás is. A vérnyomás ingadozása az ereket komoly munkára kényszeríti, hiszen azok izmos fala kénytelen a váltakozó értékekhez igazodni. Ennek következtében sajnos könnyen sérülhet a belső érfal, mely tragikus következményekkel is járhat. Több kutatás is rámutatott ugyanis már arra, hogy a stroke esélye jelentősen megnő ingadozó vérnyomás esetén is.

Meddig normális az ingadozás?
 
Általánosságban elmondható, hogy a vérnyomás szisztolás értéke (vagyis az első szám) 100 és 140 Hgmm között, míg diasztolés értéke 60 és 90 Hgmm között tekinthető normálisnak. Az ez alatti értékek esetében hipotóniáról, vagyis alacsony vérnyomásról, míg a 140/90 Hgmm-t meghaladó adatok esetében hipertóniáról, vagyis magas vérnyomásról beszélhetünk.
Azonban fontos tudni, hogy az ingadozó vérnyomás is komoly problémákat okozhat, és olyan tünetekkel járhat, mint:
. Szédülés
. Látászavar
. Hányinger
. Rossz közérzet
. Koncentrációs zavarok
. Fáradtság, fáradékonyság
. Fejfájás

- A dohányzás az agyér-betegségek kialakulásának 10-15 százalékáért felelős. Fokozza az érelmeszesedést, a trombózis kialakulását és emeli a vérnyomást. Cukorbetegség esetén a kockázat 2-3-szorosára nő. Egyéb rizikótényezőként kell megemlíteni a zsíranyagcsere-zavarokat, a magas konyhasóbevitelt, a túlzott alkoholfogyasztást,  a fokozott stresszes életvitelt és a túlsúlyt, ami a mozgásszegény életmód következménye lehet.

Mit tehetünk a kiváltó okokkal szemben?

A stroke kialakulásának esélyeit csökkenteni tudjuk a vérnyomás normális szinten tartásával, a dohányzás elhagyásával, megfelelő zsír- és sószegély táplálkozással, mértéktelen alkohol fogyasztás felhagyásával, a rendszeres testmozgással és nem utolsósorban a  rendszeres szűrővizsgálatokkal. Ugyanakkor nagy az egyéni felelősség is, oda kell figyelni testünk jelzéseire,és komolyan venni azokat.

 

Újabb fegyver a stroke elleni harcban


A WIWE, magyar fejlesztésű találmány, orovostechnikai,  diagnosztikai eszköz az EKGgörbe tulajdonságait kiértékelő, - a világon egyedülálló -  intelligens algoritmus segítségével megmutatja a hirtelen keringés-összeomláshoz vezető kamrafibrilláció kockázatát. Illetve segít diagnosztizálni a sokszor tünetmentes, de stroke kialakulásának veszélyét magában hordozó rohamszerű pitvarfibrillációt. A WIWE képes mérni a vér oxigénszintjét, a pulzust, illetve rendelkezik olyan egyéb funkciókkal is, mint a lépés- és kalóriaszámláló.
Forrás: Gyógyhír Magazin

 

Mi a különbség a három agyi rendellenesség között?

- A stroke okai
 
A stroke-ot túlnyomórészt az agyi infarktus (agyi érelzáródás, isémia) és agyvérzés (agyi erek megrepedéséből származó vérzés) típusokba sorolják. Mivel a vérerek rendellenességét nem veszik időben észre, nagyon hirtelen következik be. Ez az oka a féloldali zsibbadásnak, fejfájásnak, hányásnak, beszédzavarnak, szédülésnek és az arc bénulásának.
 
-  Agyi infarktus
 
Az agyi infarktus az agyi vérerek érelmeszesedése okozza: az agyi artériák beszűkülnek, elzáródnak, ezzel korlátozva az agyi funkciókat. A súlyosságtól és az okoktól függően, a tünetek számos formában megjelenhetnek, és a valódi októl függően beszélhetünk agyi trombózisról vagy agyi embóliáról. Rendszerint pihenés alatt jön ki. Fokozatosan fejlődik ki, észrevehető fizikai tünetek nélkül. Az agyi embólia oka, a szív tájékról leszakadó vérrög, ami az agyi erek hirtelen elzáródását okozza, hirtelen beszédzavar, féloldali zsibbadás jelentkezik és eszméletvesztés.
Agyvérzés
 
Az agyvérzés azt jelenti, hogy az érelmeszesedés következtében az érfalak kiszakadnak, és a kitörő vérzés miatt az agyi idegszövetek nyomás alá kerülnek, vagy pedig károsodnak és működésük sérültté válik. A fő és legfontosabb ok a magas vérnyomás. Általában valamilyen tevékenység alatt jelentkezik, a tünetek hirtelen jelennek meg.
Az agyvérzés számos korosztálynál, hirtelen következik be, és a vérzés súlyosságától függően a halálos kimenetelű agyvérzés nagyon gyakori. A hemofíliában, trombocitopéniában, cirrózisban szenvedők, illetve azok, akik véralvadásgátlót szednek veszélyeztetettebbek.

Lejegyezte: Barátfalvy Irén