Régóta ismert dolog, hogy betegségeink közel hetven százalékát saját magunk idézzük elő a különböző stressz-hatásokkal. A kor, amelyben élünk, a változások, a feszültségek, a szorongások, a bizonytalanság kora.
A rohanó világ, a ránk nehezedő terhek, különböző nehéz élethelyzetek, konfliktus-helyzetek stresszes állapotot idéznek elő.
Minden egyes nap bonyolult helyzetekkel kerülhetünk szembe, de nem ritka, hogy agresszióval szembesülünk vagy kellemetlen veszekedésbe csöppenünk. S ez mind érzelmi energiát igényel...
Nem véletlen tehát, hogy a XXI. század általános életérzetét a stressz hatja át.
stresszes állapotban
Mit okoz a stressz?
Gyűjtögetjük az idők folyamán a negatív állapotokból adódó sérelmeket, nehezen lépünk túl a kudarcokon és negatív élettapasztalatokon.
Agyunk tárolja az átélt aggodalmakat, félelmeket, viszályt, bánatot és ezzel együtt saját válaszreakcióinkat is: a haragot, az ellenállást, a sértődöttséget.
Hosszan lehetne sorolni azokat az állapotokat, melyek természetes részei lelki életünknek, bármennyire is nem vágyott jelenségek.
Amikor egy másik alkalommal hasonló helyzetekbe kerülünk, a régi beidegződések szerint reagálunk ismét.
Bizonyára Ön is találkozott már olyan emberrel, aki nehéz helyzetben is lazán túl lépett az őt ért sérelmen, problémán. Szerencsés alkat, mert nem raktározódik szervezetében az évek során felgyűlt stressz-hatás.
De ismerünk olyat is, aki hosszú ideig rágódik és nem tud szabadulni a negatív hatású történésektől. Egyre raktározza az idők folyamán különböző élethelyzetekben őt ért kudarcokat, sikertelenségeket, megbántottságot.
A sok összegyűlt negatív hatás oly módon felhalmozódik, hogy fokozott fáradtság-érzet, ingerlékenység, koncentráció képesség csökkenése, feladatok közötti szétforgácsolódás lesz úrrá.
Mit vált ki a stresszes állapot?
A stressz, a betegség kapuja.
Stressz hatására energiapályáinkon blokkok jönnek létre, és megakadályozzák az energiák szabad áramlását, ami egyes esetekben a betegség kapuját is jelentheti, sőt ezek tartós fennállása betegségsorozat elindításának oka lehet.
Elsősorban a szív és érrendszeri megbetegedések és magas vérnyomás előidézőjeként tartja számon a szakirodalom.
Továbbá, az állandósult rejtett stressz miatt a tápcsatornában jelentkező tartós vérellátási zavar fokozza a fekély hajlamot, és rontja az emésztést. A rossz emésztés és az újabb stressz, növeli a savtermelést, ami tovább rontja a helyzetet.
Ráadásul ez egy ördögi kör, mivel az egészségromlás miatt csökken a munkaképesség, ami újabb stressz forrásként jelentkezik.
Az átmenet az egészséges lelki folyamatok és a betegség között nem kifejezetten éles. A tartós lehangoltság, melytől viselője nem tud szabadulni, hosszabb távon elérheti azt a mértéket, mely betegség eredője lehet.
Éppen ezért mindent meg kell tenni az egyénnek és környezetének, hogy a letargikus hangulattól szabadulni tudjon.
A megoldás ezen blokkok felszabadításában rejlik. Hatékonyan közre kell működnünk, test és lélek harmóniájának megteremtésével, visszaállításával.
Az első lépés a stressz legyőzésére a józan mérlegelés. Tudnunk kell, mi okozza a feszültséget, mit kell megváltoztatni az életvitelünkben ahhoz, hogy ezt csökkentsük.
Néhány egyszerű tipp a stressz ellen;
1. Sok embert a feladatok sokasága tesz stresszessé..
Készítsünk listát feladatainkról, fontossági sorrendben, és a megoldott feladatokat húzzuk ki, már önmagában is jó érzés, ahogy szaporodnak a kipipált tennivalók.
2. Tehetünk a stressz ellen, azzal is, ha elhárítunk olyan feladatokat, amelyek nem férnek bele az időnkbe, nincs rájuk energiánk. Sokkal jobb nemet mondani, mint összeroppanni a vállalt feladatok súlya alatt.
3. A szorongás ellen,ha hajlamosak vagyunk összehasonlítgatni magunkat másokkal, és többnyire vesztesként kerülünk ki, gondoljuk át saját tulajdonságainkat, és írjunk össze a legalább tízet, amellyel elismerésre tarthatunk számot.. Ha legközelebb úgy érezzük, valaki más jobb nálunk, vegyük elő ezt a listát. Minden bizonnyal nyugtatóan hat..
4. Ha hatalmába kerít a stressz érzése kezdjük el a lassú, mély légzést. Az átlagos ritmus percenként 10-12 lélegzet-vétel, de stresszes helyzetben ez a szám akár 30-ra is fölmehet. Stressz esetén hajlamosak vagyunk a felületes, azaz csak a mellkasi légzésre. Fontos tehát, hogy elsajátítsuk a hasi légzés technikáját, továbbá az orrunkon vegyük, és a szájunkon engedjük ki a levegőt, és legyen hosszabb a kilégzés, mint a belégzés.
5. Szedjünk magnéziumot
Feszültségekkel teli, zsúfolt időszakokban nem tudjuk csak táplálkozással pótolni a szervezetünk által stressz miatt felélt és hiányzó magnéziumot. Ezért ilyenkor mindenképpen szedjünk magnéziumot és B6-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítőt!
6. A megoldásra koncentráljunk, ne a problémára.
Ha a problémára fókuszálunk, egyre idegesebbek leszünk. Maradjunk a jelenben, és ne hagyjuk, hogy a sok munka nyomasszon, hanem lássunk hozzá az elvégzéséhez. Minél hamarabb végzünk vele, annál hamarabb stzabadulunk a nyomasztó stressztől.
7. Aludjon eleget.
Bár stresszes időszakokban a legnehezebb erre időt szakítani, ha valaki napi 7-8 órát alszik, könnyebben fogja bírni a gyűrődést. Építsünk a lefekvés köré szertatást, vegyünk forró fürdőt, párologtassunk levendula illóolajat, igyunk meg egy csésze mézes citromfűteát.
8. Az elvárások miatt folyamatos belső feszültségben élünk, és emiatt sokszor úgy viselkedünk, ahogy nem is szeretnénk, és azokon vezetjük le a feszültségünket, akik nem érdemlik meg. Ha túl jutottunk a stresszes időszak nehezén, ne feledjük, hogy bocsánatot kérjünk a megbántott személytől. Mi magunk is megkönnyebbülünk, és akár egy barátságot menthetünk meg vele. Ha pedig súlyosabb a megbántás, igyekezzünk azt jóvá tenni. Találjuk meg a módját.
9. A legtöbb ember azt hiszi, a stressz magától elmúlik. Sajnos nem így van, nekünk is tennünk kell érte. Igazán hatékonyan ugyanis csak az képes relaxálni, aki tudja, milyen pihenési technika a leginkább neki való. Fontos megtalálni a módját, hogy mely az, ami számunkra a legalkalmasabb.
A feszültségek, aggodalmak feloldása, megszüntetése, alapvető fontosságú egészséges életkedvünk megteremtésében.
Sejtjeinkben megvannak azok az energiák és lehetőségek, melyek biztosítják egészségünk megőrzését és újrateremtését.
10. Ha bánt valami, érzéseinket beszéljük ki, ne fojtsuk magunkba. Mondjuk ki nyíltan, mi a gondunk, és milyen megoldást képzelünk el rá.
11. Ha kedvünk szerint lazítunk, legalább a hét egy estéjét szenteljük magunknak, tegyük azt, amihez épp kedvünk van, kisebb lesz a feszültség bennünk.
12. Lazítsunk tudatosan,ha túl nagy a nyomás, dőljünk hátra kényelmesen vagy feküdjünk le. Csukjuk be a szemünket, és lélegezzünk lassan, egyenletesen. Képzeljük el, hogy az izmaink lassan sorra ellazulnak, feküdjünk addig így, amíg késznek nem érezzük magunkat ismét arra, hogy szembenézzünk a valósággal, közben nyugtató hatású kedvenc zenénket is hallgathatjuk.
13. Ne legyünk magunkkal szemben maximalisták! Lehet, hogy túlságosan önkritikusak vagyunk. Ha úgy véljük, valamit rosszul tettünk, legyünk magunkkal megbocsájtóbbak, ne hibáztassuk magunkat olyasmi miatt, ami nem olyan nagy vétség.
14. Ha feszített napunk volt, iktassunk be munka után pl. szaunázást. Kiváló nyugtató hatású! Hasonlóan regenerál a feszült állapotunkban a mágnesterápiás kezelés. Érdemes kipróbálni! Sőt, ma már nem elérhetetlen otthonunkban egy saját mágnesterápiás készülék.
15. Tanuljunk meg meditálni. Napi legalább 15 perc meditáció sokat segít a stressz elleni küzdelemben. Technika elsajátítható, amit gyakorolni szükséges, de ez egy másik téma már. Fentieken kívül, számtalan módja lehet, amivel oldani lehet azt a feszült állapotot, ami ránk nehezedik.
Ha az egyén nem tud ezzel megbirkózni egyedül, környezetének mindenképpen segíteni kell őt, ha így sem megy, szakember segítségét is igénybe kell venni.
A lelki okok miatt bekövetkező szervi elváltozások általában a test legérzékenyebb részein jelennek meg. Gyakoriságukat mutatja, hogy bizonyára az orvosok által kezelt bajok több mint felét tennék ki, ha minden esetben szakemberhez fordulnánk velük. Emellett - becslések szerint - a betegségek 90%-a súlyosbodik negatív érzelmek, tartós izgalom, felindult lelkiállapot hatására.
A leggyakoribb bántalmak
A gyomorfekélyt tartják az első számú pszichoszomatikus betegségnek, de általában is elmondható, hogy a gyomor és a bélrendszer a rossz állapotú idegek "legkedveltebb" célpontjai.
Az orvosok azt is megállapították, hogy a bőrbetegségek - ha nem fertőzéshez vagy vírushoz kötődnek - szintén gyakran pszichés eredetűek. A pikkelysömör, a szemölcs, a herpesz, a fokozott verítékezés, a rosacea, az ekcéma, az afta mind-mind a bosszankodás, izgalmak, felindultság következményei lehetnek.
Egyes rákfajták kialakulását is összefüggésbe hozzák vele. A lélek zavarai, a tartósan szorongásos lelkiállapot emellett táplálkozási szélsőségekben is megnyilvánulhat. Erre a két leggyakoribb példa a bulimia (beteges éhség) és az anorexia (kóros étvágytalanság), melyekhez szorosan csatlakozik az alkoholizmus vagy a lelki eredetű elhízás.